

Az ízületi mobilitás minden bizonnyal az egészséges életmód egyik legkevesebbet emlegetett összetevője. Pedig elképesztően fontos, és tévedés azt gondolni, hogy csak a profi vagy félprofi sportolók, vagy a mozgás megszállottjai számára.
Fotó: 123rf.com
A mobilitás maga az élet, nem megfelelő mobilitás nélkül még a legegyszerűbb hétköznapi mozdulatok is nehézzé vagy akár lehetetlenné válhatnak. Mindegy tehát, hogy hány éves vagy, mivel foglalkozol, vagy mennyire gyakran edzel, a mobilitás javításáról és fenntartásáról mindenképp érdemes gondoskodnod.
Az ízületi mobilitás tulajdonképpen a hajlékonyság és az erő tökéletes kombinációja.
Míg a hajlékonyság, azaz flexibilitás elengedhetetlen része a mobilitásnak, a kettő nem ugyanaz. A hajlékonyság és a mobilitás között apró, de lényeges különbségek vannak.
Ha kizárólag a bokaízületre fókuszálunk, mozgathatjuk ide-oda a lábfejet, megvizsgálhatjuk a különböző mozgástartományokat és megmérhetjük az izomhosszokat, majd megállapíthatjuk, hogy megfelelő a boka hajlékonysága. Minden viszonylag jól mozog, fájdalom vagy korlátozás nélkül, és ez remek!
A tágabb értelemben vett mobilitás szempontjából azonban igazán az számít, hogy mennyire erős a boka, és mennyire tudjuk irányítani – különösképpen akkor, amikor a mozgástartomány végéhez közeledünk. Emellett az is számít, hogy ez miként ültethető át a gyakorlatba, a fizikai aktivitás és a mindennapi élet terén.
Röviden tehát:
• A hajlékonyság (flexibilitás) egy adott ízület mozgástartománya, illetve az izmok hosszabbodási/nyúlási képessége.
• A mobilitás egy adott ízület használható mozgástartománya, illetve a kontroll vagy erő mértéke meghatározott pozíciókban és mozgásmintákban.
A mobilitásra akár használható hajlékonyságként is tekinthetünk – számos egyéb fizikai képességünkkel, például törzserővel és koordinációval kombinálva. A lényeg tehát nem csak maga a boka, hogy elég hajlékonyak vagy-e például egy guggoláshoz, hanem az, hogy mennyire érezzük magunkat erősnek és magabiztosnak a guggoló pozícióban.
Sőt, ennél tovább is mehetünk: a mobilitásnak nagyon fontos szerepe van a mindennapi életben is, hogy fájdalmak és korlátozások nélkül el tudjuk végezni azokat a mozdulatokat, amelyek természetesek, amelyekre az emberi test „ki lett találva”. Pl. cipelés, guggolás, tolás, húzás, dobás, stb.
A mobilitás fejlesztése nagyon sok szempontból hasznos, de alapvetően három fő előnyt érdemes kiemelni:
Teljesen mindegy, hogy hobbifutó, elkötelezett konditerembe járó, vagy versenysportoló vagy-e, az ízületi mobilitás javítása minden esetben jobb fizikai teljesítménnyel jár. A jobb boka mobilitás például segít a guggolás helyes elvégzésében, a jó csípő mobilitás hatékonyabb futóvá tehet. A merev vállak ellenben nehezebbé (és kockázatosabbá) teszik egy labda leütését, legyen szó röplabdáról vagy mondjuk teniszről.
Kutatások kimutatták, hogy a korrektív mozgás- és mobilitás programban résztvevő atléták akár négy hét alatt jelentős mértékű javulást érhetnek el testtartásukban és ízületi funkciójukban – ez elegendő ahhoz, hogy megszűnjenek az izom-egyensúlytalanságok és csökkenjen a sérülések kockázata. A jobb mobilitás nemcsak biztonságosabb, stabilabb pozíciót eredményez edzés közben, de több erőt és kontrollt is biztosít, szélesebb mozgástartományban.
Az ízületeket rengeteg idegvégződés veszi körül, amelyeknek az a feladata, hogy felismerjék a pozícióváltozást – vagyis ha valami nem a megfelelő irányban áll vagy nem mozog kellőképpen jól, akkor a tested nagy valószínűséggel jelezni fogja ezt. Ez a jelzés lehet kínzó derékfájás vagy sajgó térd. A jó hír, hogy a normál mozgástartomány mobilitásjavítással visszaszerezhető, a fájdalom pedig ettől elmúlhat. A fájdalom csökkenése vagy elmúlása révén újra szabadabban mozoghatsz, és végezheted kedvenc mozgásformáidat!
A javítandó mozgásminta vagy pozíció kiértékelése, és a potenciális korlátok vagy egyensúlytalanságok beazonosítása után következik az érintett merev izmokban és kötőszövetekben lévő feszültség feloldása. Ez végezhető a lágy szövetek megdolgozásával (pl. foam roller, vagyis habhenger segítségével), specifikus nyújtógyakorlatokkal, illetve az ízületek nyújtásával.
A feszültség feloldása után következhet az új pozíciók/mozgások megerősítése, ami segít abban, hogy a későbbiekben is erősek, magabiztosak legyenek ezek a mozdulatok. Erre is többféle lehetőségünk van:
• Kontrollált átmozgató gyakorlatok. Ez azt jelenti, hogy az ízületet végigvisszük a teljes mozgástartományán, lassú, kontrollált módon. Ha a csípő mobilitást szeretnénk javítani, akkor egy lábon állunk, majd a másik lábunkat felemeljük a mellünkig, ameddig csak tudjuk, és aztán a felemelt lábat kifelé forgatjuk, előbb oldalra kiengedjük, majd egészen a testünk mögé visszük..
• PNF nyújtás. A PNF (proprioceptív neuromusculáris fascilitáció) technika lényege, hogy az adott izmot megnyújtjuk, majd ráfeszítünk, vagyis kontrakciót idézünk elő anyújtással ellenirányban 5-6 másodpercig, ezt követően ellazítjuk az izmot, majd fokozzuk a nyújtás mértékét (akár külső segítséggel), amit 30 másodpercig tartunk ki. Mindezt megismételhetjük 2-4 alkalommal, az ismétlések között 15-30 másodperc pihenőt hagyva. Combhajlító nyújtás történhet ilyen módszerrel például ülésben, egyik láb előre nyújtva, másik láb sarka a gáthoz húzva és oldalra kiengedve. Először a kényelmes maximum pontig a nyújtott lábra ráhajolunk (vagy csak megpróbáljuk minél jobban kinyújtani), próbálunk minél jobban belelazulni a pózba, majd ezt a helyzetet tartva a sarkat elkezdjük beletolni a talajba, hogy megfeszüljön a combhajlító izom. Ilyenkor az idegrendszer azt érzékeli, hogy tud erőt kifejteni ebben a helyzetben, tehát biztonságos a pozíció, így enged lazítani, nem kapcsol be az automatikus feszítés. Emiatt tudjuk a passzív nyújtást mélyíteni, és így tovább.
• A meggyengült izmok erősítése. A testtartási hibák vagy ízületi korlátozottság esetében gyakori, hogy bizonyos izomcsoportok merevek, feszesek, a velük ellentétes izmok pedig meggyengültek. Például a sok ülés miatt a medencét és derekat támasztó nagy farizmok gyengévé válnak, ami a medence előrebillenését okozza. Szerencsére ezen izmok megerősítésével (pl. glute bridge vagyis csípőtolás gyakorlattal) a probléma kijavítható.
Ha napi 1 órát dolgozol az ízületi mobilitás javításán, az rendkívül becsülendő, ám mi a helyzet a többi 23 órával? Fontos, hogy a munkahelyeden helyesen ülj, és rendszeresen tarts szüneteket, amikor felállsz, mozogsz, sétálsz.
Otthonodban érdemes minél lejjebb helyezni az ülő felületeket, hiszen a leülések és felállások is dolgoztatják az ízületeket és izmokat. Ezen kívül érdemes minél több időt olyan lábbeliben (vagy mezítláb) tölteni, ami nem gátolja a lábfej és boka természetes mozgását.
A megfelelő táplálkozásnak szintén óriási szerepe van az ízületek egészségében. Az elegendő folyadék fogyasztáson kívül, mely az ízületek hidratáltságát is biztosítja, próbáljunk antioxidánsokban, vitaminokban , ásványi anyagokban és omega-3-ban gazdag étrendet követni. Ez segíteni fog a gyulladások megelőzésében is. Az edzés utáni táplálékbevitel kifejezetten kritikus, különösképpen a fehérjefogyasztás. Emellett a regenerációt támogató egészséges alvásra és pihenésre is figyelmet kell fordítani.
Forrás: netamin.hu