A rövidlátás, myopia, napjaink egyik leggyorsabban terjedő népegészségügyi problémája, ami világszerte 2,6 milliárd embert érint, és súlyos szemészeti szövődményekhez vezethet. Ezért kiemelt jelentőségű e fénytörési (refrakciós) hiba megelőzése, vagy korai felismerése, és súlyosbodásának lassítása.

Az elmúlt években nemzetközi szinten jelentős figyelem irányult a rövidlátás problémáira. Széles körű szakmai összefogás alakult ki a rövidlátás (myopia) megelőzésével és kezelésével kapcsolatban. Emellett a National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine 2024-ben kiadott átfogó jelentése a myopiát már egyértelműen betegségként definiálja, és azt ajánlja, hogy a rövidlátást hivatalosan is orvosi diagnózisként ismerjék el!

Mint minden népbetegség esetében itt is a megelőzés, a prevenció lehet a kulcs. A rövidlátás kialakulásának megelőzése, vagyis az elsődleges prevenció célja, hogy a rövidlátás megjelenését késleltessük, vagy lehetőség szerint elkerüljük. Ez azért különösen fontos, mert minél később alakul ki, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy később nagyfokú vagy patológiás myopia jöjjön létre.

A gyermekek számára több életmódbeli ajánlás is rendelkezésre áll a megelőzés érdekében:

Ajánlások a rövidlátás megelőzésére vagy kialakulásának késleltetésére iskoláskorú gyermekeknél (az I. szint jelenti a legerősebb bizonyítékot, evidenciát)

A minél több szabadban töltött idő és korlátozott közelre nézés mellett érdemes törekedni az egészséges vizuális környezet kialakítására is. Beltéren előnyös a természetes nappali fény biztosítása, vagy ennek hiányában nagy fényerejű mesterséges világítás alkalmazása, amely meghaladja a 2500 luxot. A COVID-19-járvány tapasztalatai alapján online oktatás során előnyösebb a TV vagy projektor használata, mint a tablet, mobiltelefon vagy számítógép képernyője. A WHO ajánlása szerint:

• a 2 év alatti gyermekek esetében kerülni kell a közeli képernyőhasználatot (pl.: telefon, tablet, laptop, számítógép),
• míg 5 éves kor alatt napi egy órára kellene korlátozni azt.
• Az 5-12 év közötti gyermekek számára az Erasmus Myopia Kutatócsoport napi legfeljebb két óra közeli képernyőidőt javasol

A rövidlátás előfordulása hat év alatti gyermekeknél még Ázsiában is alacsony, (0,2–3,7%), ezért a myopiára irányuló szűrővizsgálat elvégzése leginkább a hatéves kor körül javasolt.

A betegség leggyorsabban 6 és 12 éves kor között romlik, majd a serdülőkor végére fokozatosan lassul, így bármilyen, a rövidlátás felismerését, és/vagy kialakulását pozitívan befolyásoló lépésre e korcsoportban van a legjobb lehetőség.

Progresszió 15 éves korban az esetek mintegy felében, 18 éves korra pedig már csak kevesebb mint negyedében észlelhető. A 21–24 éves kor között a myopia többnyire stabilizálódik, bár nagyfokú myopia esetén további romlás is előfordulhat.

A rövidlátás kialakulásával, vagy erősödésével összefüggő kockázati tényezők:

• Etnikum – A kelet-ázsiai származás magasabb kockázatot jelent a myopia és a nagyfokú myopia kialakulása szempontjából
• Nem – A leányoknál körülbelül 9 éves kortól magasabb a myopia kockázata, mint a fiúkban
• Életkor a myopia kialakulásakor – A korai életkorban kezdődő myopia esetén az éves progresszió jelentősen gyorsabb, különösen a 6–12 éves korosztályban
• Szülői érintettség – Ha egyik vagy mindkét szülő myopiás, a gyermeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki e betegség. Ha mindkét szülő nagyfokú rövidlátó, a gyors progresszió kockázata is nő.
• Szabadban töltött idő – A szabadban töltött idő növelése hatékony a myopia megelőzésében vagy kialakulásának késleltetésében
• Oktatás/közeli munkavégzés – A közeli munkavégzéssel töltött idő (különösen, ha hosszan tartó és kevés szabadtéri tevékenységgel társul) növeli a myopia kialakulásának esélyét. Jelentős összefüggés van a digitális eszközhasználat és a myopia előfordulása között!

A már kialakult rövidlátás esetén fontos új lehetőséget jelentenek a korszerű, kifejezetten myopiakontrollra fejlesztett szemüveglencsék, amik fiatalabb pácienseknél bizonyítottan hatékonyak, ezért a kezelés megkezdésének egyik elsőként választandó lehetőségei. Magyarországon jelenleg három olyan típus érhető el, amelynek hatékonyságát tudományos evidenciák is alátámasztják. Hazánkban a felírásukhoz nincs szükség speciális szakképzettségre, szemész szakorvosok rendelhetik ezeket a lencséket. Ugyanakkor egyes gyártók a forgalmazást vagy a felírást előzetes felkészítéshez, képzéshez vagy tudásfelméréshez kötik, annak érdekében, hogy a szemüveglencsék a megfelelő indikációban és körülmények között kerüljenek alkalmazásra.

Érdekes új lehetőség az ismételt alacsony intenzitású vörösfény-terápia (Repeated Low-Level Red Light Therapy – RLRLT), ami a jelenlegi kutatások szerint hatékonyan lassíthatja a myopia progresszióját. A kezelést egy asztali, lézerdiódás készülékkel végzik, ami hosszú hullámhosszú fényt bocsát ki. A klinikai vizsgálatok immár több mint 2 éve folynak, és az eddig közölt eredmények figyelemre méltóak: a hatásossága felülmúlta több ismert gyógyszeres és optikai beavatkozásét is.

Az idősebb generáció problémája a zöldhályog (glaucoma, glaukóma), ami egy nem gyógyítható, de kezelhető betegség, a családon belül a hajlam öröklődik. A glaukóma krónikus betegség; kezelése élethosszig tarthat. Bár nem a vakság leggyakoribb oka, a felismerés nehézségének, a kezelés hiánya miatt évtizedek óta sajnos „stabilan” sok látásvesztés okozója.

E betegség a 40 év feletti lakosság mintegy 3%-át érinti, azonban a hazánkban gyakoribb típusa (ún. elsődleges nyitott zugú glaukóma) nem jár fájdalommal, és az okozott látásromlás is hosszú ideig észrevétlen maradhat a beteg számára, ezért is nehéz felismerni. A 2025-ös adatok szerint jelenleg Európában az érintettek több mint fele nem is tud a betegségéről! (Ha volt pl. már ilyen betegség a családban feltétlenül érdemes kivizsgáltatni).

A kezelés célja minden esetben a szemnyomás csökkentése, vagy a magas szemnyomást kiváltó ok megszüntetése. A szemnyomást gyógyszerekkel (legtöbbször szemcseppel), lézeres, illetve sebészeti beavatkozással lehet csökkenteni. Az utóbbi időszakban – az új technikai eljárásoknak köszönhetően – a hangsúly a műtétes megoldásokra helyeződik. Ilyen új megoldások a FEMTO lézer (ultravékony lézersugarak használata), az SLT (szelektív lézer trabekuloplasztika – hegesítés helyett a szöveteket alacsony energiájú lézer fénnyel stimulálja), illetve speciális mikroimplantátumok (stent) beültetése.

Mindezek mellett e betegségben különösen fontos az orvosi utasítások betartása, és az előírt gyógyszerek pontos alkalmazása. A kezelés hiányának és a beteg nemtörődömségének a következményei a szövődmények megjelenése: a látás visszafordíthatatlan romlása, legrosszabb esetben elvesztése!

Gyógyhír Magazin