A korai felismerés kulcsa a rendszeres szűrés, ugyanakkor a legelterjedtebb vizsgálat, a PSA (prosztata specifikus antigén) mérése körül az utóbbi években szakmai vita bontakozott ki. Ezt nevezik a szakértők „PSA-dilemmának”.

„A PSA egy rendkívül hasznos laborparaméter, de félreértésekre adhat okot. Sokan tumor-markernek gondolják, pedig nem daganatspecifikus, hanem prosztataspecifikus marker” – magyarázza Szász Máté biológus, a SYNLAB Sport és Prevenciós Diagnosztika szakmai igazgatója.

„Vagyis minden olyan folyamat, amely megterheli a prosztatát – legyen az gyulladás, jóindulatú megnagyobbodás, fertőzés vagy akár egy kerékpártúra – megemelheti a PSA-szintet.”

Ez az oka annak, hogy a PSA-érték önmagában nem elegendő a diagnózishoz, és fals pozitív eredményekhez is vezethet, ami felesleges aggodalmat vagy akár invazív beavatkozásokat is eredményezhet.

„Egy szexuális aktus, vagy akár egy hosszabb biciklizés után 48 órán keresztül magasabb lehet a PSA-szint, pusztán fiziológiai okokból. Ezért nagyon fontos, hogy a vérvétel előtt legalább két napig kerülje a páciens ezeket az aktivitásokat – de sajnos még az orvosi gyakorlatban sem mindig tudatos ez az összefüggés” – teszi hozzá Szász Máté.

A SYNLAB-nál elérhető PSA-tesztek és kiegészítő laborvizsgálatok – mint például a szabad és kötött PSA aránya, illetve az újabb biomarkerek – ma már segítenek pontosabban meghatározni, hogy az emelkedett PSA-érték hátterében gyulladásos folyamat, jóindulatú elváltozás vagy daganat áll-e. A modern laboratóriumi diagnosztika tehát nem a PSA elvetéséről, hanem annak helyes értelmezéséről szól.

„A kulcs az arányok és a tendenciák követése. Egyetlen mérésnél sokkal többet mond a változás dinamikája, vagyis hogy az érték hónapról hónapra hogyan alakul. Ezért javasoljuk, hogy a férfiak legalább évente végeztessenek kontrollt, lehetőleg ugyanabban a laborban” – hangsúlyozza Szász Máté.

A prosztatabetegségek előfordulása világszerte emelkedő tendenciát mutat: a Lancet előrejelzése szerint 2040-re megduplázódhat az új prosztatarákos esetek száma, és évente akár 2.9 millió új diagnózis is születhet. A korai felismerés azonban drámaian javítja a túlélési esélyeket: a lokalizált stádiumban felfedezett prosztatarák ötéves túlélési aránya közel 100 százalékos.

„A férfiak általában addig nem foglalkoznak a prosztatájukkal, amíg nem okoz komoly tünetet. Pedig a megelőzéshez nem kell sok: évente egy vérvétel, amely fájdalommentesen és gyorsan segíthet időben észlelni az elváltozást” – mondja Szász Máté.

A prosztatabetegségek megelőzésében az életmód szerepe sem elhanyagolható. A kutatások szerint a mozgásszegény, ülő életmód, a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend és a túlzott alkoholfogyasztás mind hozzájárulhatnak a prosztata egészségének romlásához. A szakértők a rendszeres testmozgást, a zöldségekben, gyümölcsökben, halban és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag mediterrán étrendet, valamint a megfelelő folyadékbevitelt javasolják.

Az egészséges testsúly fenntartása és a stressz csökkentése szintén fontos tényezők, hiszen a krónikus gyulladásos folyamatokat ezek is felerősíthetik. Bár a genetikai hajlamot nem lehet megváltoztatni, a mindennapi szokások jelentősen befolyásolhatják, hogy mikor és milyen mértékben alakul ki elváltozás a prosztatában – ezért a laboratóriumi szűrések mellett a tudatos életmód is kulcsszerepet játszik a megelőzésben.

A szakértő szerint a jövő a kombinált diagnosztikai megközelítésé: a laboratóriumi eredmények, az orvosi vizsgálat és az életmódfaktorok együttes értékelése adhat valódi képet a férfi egészségéről.

Gyógyhír Magazin