Miért alakulhat ki a sípoló légzés?

A sípoló légzés gyerekek és felnőttek közt is előforduló tünet, aminek fő oka, hogy a légutak valamilyen ok miatt beszűkülnek. Ilyen esetben, amikor a levegő megpróbál a szűkült légutakon áthaladni, úgynevezett turbulens áramlás alakul ki, ami miatt egy jellegzetes, sípoló hang lesz hallható. (Fütyülni is csücsörített szájjal tudunk.) A légutak szűkülését különféle tényezők okozhatják, többek közt az alábbiak:

• Szerkezeti szűkület: a légutak keresztmetszetének jelentős csökkenése, amit például daganat vagy csecsemők esetén fejlődési rendellenesség okozhat.
• Idegen test: ha valamilyen idegen tárgy kerül a légutakba, az súlyos szövődményekkel járhat. Egyrészt fulladásveszély alakul ki, másrészt pedig, ha részleges az elzáródás, sípoló légzés jelenhet meg. Kisgyerekeknél, ha nem vették észre, hogy félrenyelt valamit, gyakran ez a sípolás a figyelemfelkeltő tünet. 
• Váladék felhalmozódás: A légutakban felhalmozódó nyálka vagy váladék is akadályozhatja a levegő megfelelő áramlását. Ez előfordulhat például hörghurut vagy tüdőgyulladás esetén, amikor szintén megfigyelhető a sípoló légzés.
• Izmok görcsös összehúzódása, spazmusa: az asztma egyik jellemzője a légutak körüli simaizmok összehúzódása, ami szűkítheti a légutakat.
• Gyulladás és duzzanat: a légutak belső nyálkahártyája bármilyen alsó légúti gyulladás következtében megduzzadhat, ami csökkenti a légutak átmérőjét és akadályozza a levegő szabad áramlását. Ez gyakori asztma, COPD vagy légúti fertőzések esetén.

Belégzéskor vagy kilégzéskor sípol?

A tüdőgyógyászoknak minden kis jel árulkodó a kivizsgálás során, ugyanis ők nem csak légzésfunkciós vizsgálatokkal és képalkotó technikákkal határozzák meg a sípoló légzés pontos okát, de támaszkodnak az úgynevezett hallgatózásra is. Ilyenkor nem csak azt figyelik, hogy belégzéskor vagy kilégzéskor, esetleg mindkét irányban hallható-e a sípoló hang, de azt is megállapítják, magasabb vagy mélyebb-e ez a sípolás. Mi mindenre utalhat ez?

A belégzéskor hallható sípolás a felső légutak szűkületét jelzi, például, ha gégeödéma alakul ki anafilaxiában allergiás reakcióként, vagy ha a nagyobb mandula, vagy pajzsmirigy nyomja a légcsövet, esetleg, ha a légcsőben elakad egy idegen test, stb.

Asztmában és COPD-ben viszont kilégzési megnyúltság és sípolás van. Szívelégtelenségben is lehet sípoló légzése valakinek, mind belégzéskor, mind kilégzéskor. 

Krupp esetében is megfigyelhető ez a jelenség. Ez a gyermekeknél gyakori betegség, melyet vírusfertőzés okoz. A gége területének nyálkahártyája megduzzad és az okozza a légzési nehézséget. Kruppos rohamnál a hideg levegő belégzése segíthet enyhíteni a tüneteket, de mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Ugyancsak okozhat ilyen tünetet az alvási apnoe (éjszakai légzéskimaradás), amikoris a felső légutak ismétlődő elzáródása miatt jelentkezik a horkolás és a sípoló légzés.

Mindenképpen fontos a diagnózis és a kezelés

• A sípoló légzés olyan tünet, amivel mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert bár sokszor egyértelmű az oka, a kivizsgálás során akár az is kiderülhet, hogy nem tüdőbetegség, hanem például szívelégtelenség okozza – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont – Prima Medica gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza. 
• Ezért is fontos a differenciáldiagnosztika, hiszen másként kezelendő az asztma, az allergia, a COPD, a bronchitis, a tüdőgyulladás, a tüdőtágulat és van, amikor más szakorvosi kezelésre, jellemzően kardiológusra van szükség. Nem csak azt kell kiderítenünk tehát, hogy akut vagy krónikus betegség okozza-e a sípoló légzést, de azt is vizsgálnunk kell, hogy a légzési nehézség miatti csökkent oxigénellátás nem okozott-e másjellegű károkat is. A kezelést pedig mindig a pontos diagnózis határozza meg.

Forrás: Tüdőközpont – Prima Medica

Gyógyhír Magazin