A hangképzési zavar oka több ponton is kereshető

A hangképzés egy meglehetősen összetett folyamat, amely a levegő belégzésével kezdődik. A levegő a tüdőből elindulva a légcsövön keresztül a gégefőnél találkozik a hangszalagokkal, az itt keletkező primer gégehang pedig a rezonátorként funkcionáló toldalékcsőben alakul át a fülünk által érzékelt hanggá. A toldalékcső elemei az ajkak, a nyelv-, a garat- és az orrüreg tehát a rezonátorlánc szerepét töltik be. Ha ez a folyamat bármilyen ponton sérül, akkor hangképzési zavarról beszélünk.

Milyen tünetei lehetnek a hangképzési zavarnak?

• A hangképzési zavar jele, ha elhúzódó rekedtséget tapasztalunk, főként, ha eddig nem találták meg ennek okát.
• Ha a hangunk beszéd közben elcsuklik, délutánra, estefelé rendszeresen elfárad, erőtlenné, fátyolossá válik.
• Ha beszéd közben fájdalmasnak érezzük a torkunkat, akár gombócérzés is jelentkezhet.
• Hangképzési problémára utalhat például az elhúzódó mutálás, vagy ha túl magas, túl mély a hangunk. Ez ugyanis azt is jelezheti, hogy nem megfelelően, nem a hangképző szerv anatómiai adottságai szerint használjuk a hangunkat, ami miatt a hang hamar elfárad, gyakori rekedtség, torokfájás jelentkezhet. Ez különösen azokban a munkakörökben lehet probléma, ahol sokat kell beszélni, például előadóknál, tanároknál.
• Ha nyaki műtét (jellemzően pajzsmirigy műtét) után jelentkeztek a hangproblémák.

Mi okozhatja a hangképzési zavarokat?

Hangképzési zavar gyanúja esetén az első lépés mindig a fül-orr-gégészeti és foniátriai vizsgálat, amelynek során kiderülhetnek a kiváltó okok, ezek lehetnek szervi elváltozások, de gyakran a nem megfelelő hangképzés ún. funkcionális eltérések vezetnek a panaszokhoz. Holpert doktornő az alábbiakban a gyakoribbakat foglalta össze:

• A hangképzési zavarokat okozhatják a hangszalagon képződött növedékek, például ciszta vagy csomó is, de a krónikus hangszalag-gyulladás miatt akár polipok, vizenyős megvatgodás is kialakulhat.
• Egyéb betegségek – például neurológiai kórképek, mint sclerosis multiplex, Parkinson-kór - és életmódbeli tényezők, például a dohányzás is szerepet játszhatnak a tünetek megjelenésében. A hangszalagok gyulladását kiválthatja többek közt reflux vagy légúti betegség, légúti allergia is.
• A hangszín változása utalhat a háttérben meghúzódó hormonális problémára, de kiválthatja a helytelen beszédtechnika, a hang túlerőltetése, gyakori krákogás, torokköszörülés is.
• Az elváltozás rosszindulatú is lehet, így panaszok esetén gondolni kell a hangszalagok területét érintő daganat lehetőségére is.

Fül-orr-gégészhez vagy foniáterhez forduljunk?

A foniáter egyben fül-orr-gégész is, tehát foglalkozik általános fül-orr-gégészeti betegségek kivizsgálásával és kezelésével is. Ez azt jelenti, hogy fordulhatunk hozzá például fülfájással, torokfájással és arcüreggyulladással is. A fül-orr-gégészet mellett azonban a foniáter mélyebb ismeretekkel rendelkezik a hangképzési zavarok terén, a hangszalagok működésével, a hangképző szervekkel kapcsolatos problémák megelőzésével, diagnosztizálásával és kezelésével kapcsolatban.

A foniátria tulajdonképpen a fül-orr-gégészet egy speciális szakterülete, mely a hangképzés, a beszéd és részben a hallás zavaraival is foglalkozik. A foniáter szakorvos tevékenysége során éppen ezért szorosan együttműködik más szakorvosokkal (például neurológus, pszichiáter, gyermekgyógyász, szájsebész) és több nem orvosi szakterülettel is.

Milyen eszközökkel vizsgál a foniáter?

• Az alapos kikérdezés után következik a fül-orr-gégészeti vizsgálat, akár videoendoszkóp segítségével is. Ha a páciens régóta elhúzódó rekedtségre panaszkodik, vagy valamilyen egyéb, hangképzéssel összefüggő problémája van, akkor stroboszkópos vizsgálatra is szükség lehet – mondja dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa.

A stroboszkópos vizsgálat célja a gége vizuális vizsgálata a hangszalagok lassított felvételének megfigyelésével. A páciens hangszál-rezgését egy speciális, gyorsan villogó fényforrás (stroboszkóp) villanásai szinkronizálják a hangszalagok frekvenciájával, ami lehetővé teszi a lassított mozgás megfigyelését, a legapróbb eltérések észlelését. Ezzel és a hangképzési mechanizmus megfigyelésével pontos diagnózis állítható fel a hangzavarokról. A stroboszkóppal tehát megfigyelhetők a hangszalagok működésének finom eltérései, amik szabad szemmel láthatatlanok, de a hangminőséget jelentősen befolyásolják.

Az eredmények függvényében további, képalkotó vizsgálatokra is sor kerülhet, illetve, ha a kiváltó ok kapcsán felmerül egyéb betegségek szerepe, akkor más szakorvosok bevonására is szükség lehet az eredményes kezeléshez.

Forrás: Fül-orr-gége Központ – Prima Medica

Gyógyhír Magazin