A test „belső karmestere” – gyakran így emlegetik a nyakunk elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szervünket, a pajzsmirigyet, amely meghatározó szerepet játszik a szívműködés, a testhőmérséklet és a szervezet energiaszintjének szabályozásában, ugyanakkor hatással van a hangulatunkra és a figyelmi képességeinkre is.

Ez az a szerv, amelynek egészségére rendszerint mindaddig biztosan nem fordítunk különösebb gondot, amíg valamilyen problémát nem okoz. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével élő betegek gyakran küzdenek testsúlyingadozással, fokozott hajhullással, töredező körmökkel, valamint sokszor tapasztalnak fokozott szívdobogásérzést vagy szabálytalan szívverést is. Gyakoriak a pszichés és idegrendszeri panaszok: az érintettek indokolatlan ingerlékenységet, szorongást, hangulatváltozásokat, alulműködés esetén pedig sokszor lehangoltságot és fáradékonyságot élhetnek át.

A felismerést tovább nehezíti, hogy a tünetek gyakran lassan alakulnak ki, és könnyen összetéveszthetők a stressz vagy a rendszertelen életmód okozta panaszokkal. Még nehezebb a tünetek beazonosítása és megfelelő kezelése akkor, ha a pajzsmirigybetegséghez szemészeti problémák is társulnak.

„A rendszeresen visszatérő „piros szem”, a gyakori könnyezés, a duzzadt, ödémás szemhéjak vagy a nyitottabb, meredtebb tekintet mind-mind utalhat a pajzsmiriggyel kapcsolatba hozható betegségekre. Az az igazság, hogy e szervünk betegségét a szemünk gyakran előbb jelzi, mint bármi más” – magyarázza Dr. Geiszelhardt Balázs szemészorvos, a szemészeti és orvosesztétikai kezelésekkel is foglalkozó LunaMed Egészségközpont egyik alapítója.

Geiszelhardt Balázs azt mondja: Magyarországon évente mintegy 300 új, a pajzsmirigybetegségekkel kapcsolatba hozható szemészeti szövődményt diagnosztizálnak, és ezekkel a problémákkal ma mintegy 10 ezer ember küzd hazánkban.

E szemészeti tünetek sajátossága, hogy sokszor akkor is jelentkezhetnek, ha a vizsgálatok (laborvizsgálatok, ultrahang) nem igazolják a pajzsmirigybetegségek meglétét. „Előfordulhat, hogy valaki 20 évvel ezelőtt volt pajzsmirigybeteg, már a gyógyszeres kezelést is abbahagyta, és egyszer csak megjelennek nála a szemtünetek” – teszi hozzá Geiszelhardt Balázs.

Ha valakit korábban pajzsmirigybetegséggel diagnosztizáltak, akkor fontos, hogy a szemészeti tünetek megjelenésekor mindenképpen forduljon szakemberhez – a betegség ugyanis bizonyos esetekben akár visszafordíthatatlan látásromlást is okozhat. A súlyos szövődmények közé tartozik a kettőslátás, amely kancsalsággal járhat együtt – ez sok esetben akár gyógyszeres (szteroidos) kezeléssel is gyógyítható, de van, amikor már csak a műtét jelent megoldást.

„A kozmetikai eltérések – meredtebb tekintet vagy kidülledt szem – sokszor spontán is rendeződnek, de ma már sokféle esztétikai kezelés (pl. szemhéjkorrekció) áll a páciensek rendelkezésére” – teszi hozzá Geiszelhardt Balázs szemészorvos.

A szemtünetek egyébként az esetek többségében maguktól is enyhülhetnek, illetve néhány életmódbeli változtatással a betegek is sokat segíthetnek az egészségükért. A dohányzás abbahagyása minden esetben kiemelten fontos, háziorvos és endokrinológus bevonásával ugyanakkor szükség van a pajzsmirigyhormonok szintjének rendezésére. Az esetek többségében az antioxidánsok, valamint a szelén szedése is segíthet a tünetek mérséklésében.

„A pajzsmirigybetegeknek számtalan igen kellemetlen, az életminőségüket rontó tünettel – pl. hangulatingadozás, fáradékonyság – kell megküzdeniük, éppen ezért fontos, hogy a nem feltétlenül súlyos, de meglehetősen kellemetlen szemtünetek megjelenését a páciensek és az orvosok egyaránt komolyan vegyék. A műkönny, orvos által felírt szemcsepp, napszemüveg használata, esetleg a szemhéjduzzanat mérséklése érdekében a felpolcolt párnákon való alvás mind-mind hozzájárulhatnak a betegek diszkomfortérzetének csökkenéséhez” – teszi hozzá Geiszelhardt Balázs.

Gyógyhír Magazin