Mit nevezünk krónikus fájdalom szindrómának?

A krónikus fájdalom szindróma (KFSZ) definíciója szerint 3-6 hónapnál régebben fennálló, más okkal nem magyarázható, hagyományos fájdalomcsillapítókra jellemzően nem reagáló fájdalom, amelynek jelentős lelki összetevője is van. Tulajdonképpen egy diagnosztizált betegség is lehet a KFSZ eredője, főként, ha arra egyébként is jellemző a krónikus, nehezen megfogható fájdalom. Ilyen betegség lehet például a fibromyalgia, a rheumatoid arthritis, az ízületi gyulladás, de a daganatos megbetegedések és az irritábilis bél szindróma is.

Ezekben a betegségekben közös pont, hogy nagyon erősen lehet számolni a psziché érintettségével, akár már a kialakulásukban is, ám itt nem „csak” pszichogén fájdalomról van szó. Ugyanakkor a krónikus fájdalom szindrómával járó fizikai fájdalom gyakran súlyosabb, mint amit az eredeti betegség indokolna, és olyan további tünetek is társulhatnak hozzá, mint a például alvászavar, demotiváltság, a teljesítőképesség súlyos zavara, gyengeség, szédülés, kimerültség, koncentrációs zavar, hányinger, fejfájás.

Mindezen testi-lelki megpróbáltatások mellett a KFSZ-ben szenvedő betegeknek még a környezetük meg nem értésével is meg kell küzdeniük, gyakran hipochondernek bélyegzik őket.

Miért romolhat télen az állapot?

A hideg időben a mozgásszervi fájdalmak fokozódhatnak és ez igaz a KFSZ-szel élő betegek panaszaira is. Ennek fizikai oka éppúgy beazonosítható, mint pszichés összetevője. Ezek a téli állapotromlás fő okai:

• Merevebb ízületek: a hideg hatására az ízületi folyadék besűrűsödik, ami fokozza az ízületek merevségét, különösen, ha eleve fájdalmasak. Melegvizes palack, meleg fürdő vagy réteges öltözködés segíthet.
• Fizikai aktivitás csökkenése: a téli időszakban kevesebbet tartózkodunk a szabad levegőn, kevesebbet mozgunk, és a mozgáshiány eleve fokozza a fájdalmat. Ezért a fájdalom ellenére is érdemes rendszeresen, de kímélően tornázni, akár csak ízületi átmozgatást végezni a legnehezebb napokon is.
• Időjárási körülmények: a légnyomásváltozás, a nagyobb hőmérsékleti ugrások mind fokozhatják a panaszokat. Érdemes figyelni az előrejelzéseket, hiszen aki tudja, hogy a hideg közeledtével belobbannak a panaszai, akár úgy is készülhet, hogy ebben az időszakban lehetőség szerint elhalasztja a nehezebb szellemi és fizikai munkával járó tevékenységeket. Beiktathat ilyen időszakokra olyasmit is, ami számára pihentető, hiszen a lelki-mentális egyensúly önmagában is fájdalomcsökkentő.
• Hangulatváltozások: a fényhiány okozta téli, úgynevezett szezonális depresszió növeli a fájdalomérzetet. Ilyen szempontból segíthet a fényterápia, a megfelelő vitaminpótlás (télen elsősorban a D-vitamin) pedig elengedhetetlen.

A legfontosabb: a korrekt diagnózis

Krónikus fájdalom szindróma esetén a legtöbb beteg szinte orvostól orvosig járkál, míg pontos diagnózishoz és hatékony kezeléshez jut. Sőt, sokan egy idő feladják és elhiszik, hogy nincs segítség.

- Fontos megtalálni a megfelelő szakembert. A rendkívül alapos kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis ugyanis szinte már fél gyógyulás – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Fájdalomközpont – Prima Medica sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa.

– Nagyon gyakori, hogy a KFSZ betegek, pontos diagnózis híján olyan „jó” tanácsokat kapnak, hogy próbálkozzanak vény nélküli fájdalomcsillapítókkal, speciális diétával, új matraccal vagy immunerősítőkkel. Az igazság az, hogy mire ezekkel a páciensekkel találkozom, sokszor teljesen el vannak keseredve, mert úgy látják, rajtuk nem lehet segíteni, nekik semmi sem használ. Természetesen a segítség akkor sem egyszerű, ha megvan a krónikus fájdalom szindróma diagnózisa, de már tudjuk, milyen irányban kell elindulnunk.

Ahogyan a betegség, úgy a kezelés is összetett

A krónikus fájdalom szindróma nem feltétlenül reagál a kizárólag gyógyszeres kezelésre, sőt, a gyógyszerek kiválasztása is meglehetősen nagy körültekintést igényel. A helyi fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, izomlazítók mellett például sok esetben az antidepresszánsok bizonyulnak hatékonynak – mondja Arnold doktor.

– Hosszú távon is kell azonban tervezni, ezért érdemes megfontolni, hogy egy célzott injekciókúra, a hialuronsavas- vagy orvosi kollagén injekciók segíthetnek-e az adott betegen a leginkább. Az injekciós terápiák kettős előnnyel bírnak a KFSZ-szel élők számára: részben a fájdalmat csökkentik, részben pedig bizonyos típusok aktiválják a szervezet öngyógyító képességét, ami hosszabb távon hozhat javulást. Éppen ezért nagyon erős, akut fájdalmak esetén a célzott, kortikoszteroid injekció jelenthet nagy megkönnyebbülést, a tartós állapotjavulás pedig a természetes hatóanyagú injekciókkal célozható meg.

A jó hír, hogy ezek az eljárások jól kombinálhatók például lökéshullám terápiával, neurálterápiával, orvosi akupunktúrával, lágylézer kezeléssel is, így még összetettebb hatás érhető el. Elképzelhető, hogy más orvosi szakmákat is be kell vonni a kezelésbe, akár neurológus, immunológus, pszichiáter is segíthet. Két tényezőre azonban mindig építeni kell: a pszichés támogatásra és a fizikai aktivitásra. Ezért pszichológus és gyógytornász segítségét is ajánlott igénybe venni. Mindenképpen holisztikus szemlélettel és több irányú kezeléssel érdemes a KFSZ felé közelíteni, és szinte erőt adni a páciensnek ahhoz, hogy elhiggye, ő is megszabadulhat a fájdalomtól.

Forrás: Fájdalomközpont – Prima Medica

Gyógyhír Magazin