Milyen lépései vannak a meddőségi kivizsgálásnak?

Fülöp doktor megfogalmazása szerint a teherbe esésnek 3 feltétele van:

• a nő egészséges peteérése,
• a férfi egészséges spermája,
• ennek a kettőnek a találkozása.

Az összes vizsgálat azt járja körbe, teljesülnek-e ezek a feltételek. A meddőségi kivizsgálás mindig algoritmus szerint működik, ami a helyzethez és a kötelező előírásokhoz alkalmazkodik. Ez általában az alapvizsgálatokkal kezdődik annál a páciensnél, aki alapvetően egészségesnek mondható. Lezajlik tehát többek közt a laborvizsgálat, a tenyésztés, az ultrahang és amennyiben sehol sem találnak semmiféle komoly eltérést, ami a fogantatást akadályozhatná, akkor az algoritmus egy bizonyos pontján következhet a petevezető átjárhatósági vizsgálat.

Tévhitek a fogantatás körül

Sok félreértés, tévhit van a fogantatás, a női reproduktív működés körül, amelyeket érdemes eloszlatni. Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy ha valakinek nem működik például a jobb petevezetője, de megvan mindkét petefészke, akkor, ha a jobb petefészekben érik egy petesejt, akkor az az adott ciklusban nem eredményezhet fogantatást. Ez így azonban nem igaz, ugyanis a petefészkek nem felváltva működnek, a szervezetben nem szabályosan váltakozik a jobb és a bal oldal. Ha viszont az egyik hónapról ilyen tévedés miatt lemond valaki, és nem is próbálkozik a teherbe eséssel, akkor csak magától veszi el az esélyt – hangsúlyozza Fülöp doktor.

A további tévhitek eloszlatása miatt érdemes Fülöp doktor elmagyarázza, hogy a női reproduktív rendszer másként néz ki 3 dimenziósan, mint a képeken.

- A méh két oldalán helyezkedik el a két petevezető, és a kettő közt vannak a petefészkek. Amikor valamelyikből „kipottyan” az aktuálisan megrepedt tüszőből a petesejt a folyadékkal együtt, az levándorol a méh mögötti tasakba, a Douglas-féle tasakba. Ez a hasüreg legmélyebb pontja. Ebbe a „tasakba” lóg bele a petevezető vége, amely egy „csáp” segítségével tudja felszívni a petesejtet. Vagyis mindegy, hogy jobb vagy bal oldalon érik meg a petesejt, hiszen ugyanabba a tasakba fog lepottyanni és az éppen működő petevezető majd onnan szívja fel. Maga a megtermékenyítés a petevezető „szivattyús” részénél történik. A már megtermékenyült petesejt elkezd osztódni és ezzel egyidőben utazni. Itt tehát fontos látni, hogy nem elég, hogy valakinek átjárható a petevezetője, de annak működnie is kell. Ugyanis, ha nem működik, hiába termékenyül meg a petesejt, nem tud továbbjutni és létrejön a méhen kívüli terhesség.

Ezt a működési funkciót az átjárhatósági vizsgálattal és más vizsgálatokkal sem lehet ellenőrizni. Vagyis, ha a petevezető átjárhatósági vizsgálatból az derül ki, hogy minden rendben, az „csak” annyit jelent, hogy szabad az út, de ez nem egyenlő azzal, hogy működik is a rendszer.

A folyamat előrehaladásával végül a megtermékenyített petesejt eljut a méhüregbe és ott beágyazódik – ez 3-5 nap alatt megy végbe. Mivel tehát ez nem azonnal történik, az is egy tévhit, hogy ha együttlét után gyertyaállásba helyezkedik a nő, az megkönnyíti a teherbe esést. A petesejtnek ugyanis a legmélyebb pontig, a „tasakig” kell eljutnia, a gyertyaállás viszont pont megnehezítené az eljutást oda, ha ez számítana.

Miért záródhat el a petevezeték?

Ha a meddőségi kivizsgálás során a petevezeték átjárhatóságát vizsgálják, nyilvánvalóan az is a cél, hogy kiderüljön, átjárhatóak-e a petevezetékek. A teljesség igénye nélkül az alábbi okok akadályozhatják az átjárhatóságot:

• előzetesen lezajlott hasi műtétek okozta összenövések,
• kismedencei gyulladás vagy fertőzés miatti összeszűkülés,
• méhüregben kialakuló polip vagy bármilyen egyéb fizikai elváltozás.

Fülöp doktor arra is felhívta a figyelmet, hogy a petevezető elzáródás önmagában nem okoz fájdalmat vagy bármilyen más tünetet (ez legfeljebb a mögötte álló ok következménye lehet), így sokan csak a kivizsgálás során szembesülnek a helyzettel.

Milyen vizsgálattal lehet kimutatni a petevezető elzáródást?

• A petevezetők átjárhatósági vizsgálatának több típusa is létezik, hogy melyikre van szükség, az attól függ, pontosan mit is szeretnének ellenőrizni, illetve van-e egyéb probléma, amit vizsgálni kell – ismerteti dr. Fülöp Viktor, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica endokrinológus szakorvosa, szülész-nőgyógyász.
• Ezek a kivizsgálás lehetőségei:
• HyCoSy, vagyis hysterosalpingo-contrast sonography: ambulánsan is elvégezhető, kíméletes, pontos eljárás, sugárterhelés nélkül, ugyanis a kontrasztanyag útját hüvelyi ultrahanggal követjük. Ezt az átjárhatósági vizsgálatot gyakran kombinálom sófeltöltéses ultrahang vizsgálattal, amit SIS-nek rövidítenek. Ilyenkor sóoldattal nézzük meg, van-e összenövés, polip vagy más eltérés a méhüregben. Erre általában előzőleg már van gyanú. A méhüregi eltérések ma már 4D ultrahanggal is jól láthatóak lehetnek, tehát ha felmerül a gyanú, érdemes először ezt elvégezni – ismerteti a szakember.

• LSK, vagyis laparoszkópia: a hastükrözés az endoszkópos eljárások közé tartozik, melyet altatásban végeznek. A köldökön és az alhason apró bemetszéseket ejtenek, amelyeken keresztül bejuttatják a száloptikát. Diagnosztikus és operatív eljárás is egyben, így probléma esetén nincs szükség plusz időpontra, bár erről előzetesen egyeztetni szükséges a pácienssel. A műtéti eljárás során a nyakcsatornán keresztül kék színű folyadékot fecskendeznek be, ami feltölti a méhet és bejut a petevezetőkbe is. Amennyiben szabad az áramlás, a folyadék szabadon távozik. Az petevezető átjárhatósági vizsgálaton kívül, laparoszkópiás eljárással a legtöbb kismedencei eltérést diagnosztizálni és gyógyítani is lehet (endometriózis, ciszták, miómák, összenövések, stb.) Ha csak diagnosztikára használják, a műtét egynapos kórházi bennfekvést igényel, ha beavatkozás is történik, az többnapos kórházi tartózkodást igényelhet.

A gold standard eljárás átjárhatóság vizsgálatára magában foglalja a hiszteroszkópiát (vagyis a méhtükrözést), a hastükrözést és a laparoszkópos átjárhatósági vizsgálatot. Régebben használatos volt a HSG, vagyis hysterosalpingographia is. Ez egy nem túl korszerű eljárás, amely során kontrasztanyagot fecskendeznek a méh üregébe, majd ennek útját röntgennel követik.

Mit lehet tenni petevezető elzáródás esetén?

Ha a petevezető elzáródott, bizonyos esetekben lehetőség van műtéti beavatkozásra, ám legtöbbször, ha mindkét petevezető elzáródott, lombik program javasolt. A jelenlegi szakmai hozzáállás szerint a nem működő petevezetőt el kell távolítani, mivel potenciális problémaforrás, a méhen kívüli terhesség kockázata miatt. Amennyiben marad egy működő vezeték, akkor lehet próbálkozni a fogantatással, de ha egyik sem működik, a lombik program lehet a megoldás.

Forrás: Nőgyógyászati Központ – Prima Medica

Gyógyhír Magazin