A Personal Best Mozgásszervi rendelő az Egészség Világnapja alkalmából tette közzé legfrissebb eredményeit. A kutatásban a fizikai munkát végzők esetében összesen 510 fő adatait dolgozták fel, és több mint 100 irodai munkavállaló állapotát elemezték.

Minden második dolgozó érintett

A felmérés adatai szerint a munkavállalók 38–46 százaléka tapasztalt kisugárzó fájdalmat, zsibbadást vagy bizsergést a végtagjaiban az elmúlt három hónapban. A kisugárzó fájdalom gyakran ideggyöki nyomást jelez, ami a gerincsérv közvetlen előjele lehet. Pethő Krisztián mozgásszervi szakértő hangsúlyozza, hogy a hozzájuk érkező páciensek esetében 10 emberből 4 már konkrét gerincsérvvel, további 6 pedig komolyabb gerincproblémával keresi fel őket.

A panaszok döntően a statikus, egyoldalú munkavégzésből eredő gerincterheléshez köthetők. A fájdalom nem csupán fizikai kellemetlenség: a dolgozók 41–42 százaléka számolt be fájdalom okozta koncentráció-csökkenésről, 48 százalékuk pedig hamarabb elfárad a nap végére.

A mozgásszervi egészség teljesítménykérdés

„Amikor a kollégák sorozatosan kiesnek a munkából mozgásszervi panaszok miatt, az már nemcsak egészségügyi, hanem komoly gazdasági és teljesítménykockázat is” – figyelmeztet Pethő Krisztián. A felmérés szerint a munkavállalók 18–23 százalékánál fordult elő mozgásszervi panasz miatti munkakiesés az elmúlt 12 hónapban.

A szakértő szerint a cégeknek fel kell ismerniük, hogy a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése és gondozása egyfajta megtérülő befektetésként is értelmezhető.

„A »karbantartás« a dolgozók esetében legalább olyan fontos, mint a géppark szervizelése” – fogalmaz a mozgásszervi specialista. „Egy előzetes felmérésre épített prevenciós program nem juttatás, hanem munkavédelmi intézkedés, így bizonyos feltételek mellett adómentes és költségként is elszámolható a vállalatok számára” – hívta fel a figyelmet Pethő Krisztián.

A megoldás: ergonómia és rendszeres mozgás

A Personal Best Mozgásszervi rendelő ügyvezetője szerint a „sárga jelzésekből” (mint a nyaki merevség vagy a nap végére erősödő hátfájás) nem törvényszerű, hogy „piros”, azaz munkaképtelenséget okozó állapot legyen.

Pethő Krisztián a megelőző intézkedések között említette a munkakörnyezet optimalizálását, a rövid, napi munkába illeszthető mozgást és a szakértői állapotfelmérést:
„Olyan egyszerű lépések, mint a monitor magasságának beállítása vagy a laptopemelő használata, évekkel elodázhatnak egy komolyabb bajt. Meg kell tanítani a kollégákat arra, hogyan állítsák be a munkaállomásaikat, mi a számukra ideális pozíció. A dolgozók jelentős része (31–38%) nyitott a napi szintű, pár perces átmozgatásra. A standardizált megoldások kevésbé hatékonyak, fontos a kockázatok feltárása és a célzott, egyénre szabott segítség.”

A szakértő kiemelte, hogy a mozgásszervi problémák már egyre fiatalabb korban jelentkeznek.

„Ma már nem feltétlenül csak a 40 pluszosokat érinti a probléma, hanem a 30 pluszosokat, és lassan a 20 pluszosokat is. A jövő gerincbetegei azok, akik a jelenben a TikTokot pörgetik. A 18–30 éves korosztályban már a leggyakoribb orvoshoz fordulási ok szintén a gerincproblémákhoz köthető.”

Mit tehetünk vállalati szinten a megelőzésért?

A legnagyobb hiba, amit egy vállalat elkövethet, ha ad-hoc megoldásokkal próbálja orvosolni a bajt. „Gyakran látjuk, hogy a cégek beruháznak drága székekre vagy irodai jógára, mégsem csökken a táppénzes napok száma. Miért? Mert mérés nélkül sötétben tapogatóznak. Addig nem látjuk a fától az erdőt, amíg nincs pontos képünk az állomány valós fizikai állapotáról” – hangsúlyozza a szakértő.

„A felmérés nem egy pluszfeladat, hanem az iránytű. Csak erre alapozva lehet olyan stratégiát építeni, ami valóban megtérül, és ami megvédi a munkavállalót a későbbi munkaképtelenségtől.”

Az Egészség Világnapja alkalmából a Personal Best szakértője szeretné minél több vállalkozáshoz eljuttatni a Gerincbarát Munkahely gondolatát. A valódi mozgásszervi prevenció ott kezdődik, amikor pontosan tudjuk, kit, hol és mi fenyeget.”

Gyógyhír Magazin