Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

• Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.
• Az EMG (elektromyográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

Milyen tünetek esetén szükséges az EMG vizsgálat?

EMG vizsgálatot javasolhat a neurológus, ha egy előzetes állapotfelmérés és alapvető kivizsgálás alapján ennek szükségessége merül fel, az alábbi fő tünetek és panaszok esetén:

• Végtagok vagy bizonyos izomcsoportok megmagyarázhatatlan gyengesége.
• Végtagok, kéz vagy láb érzészavara, bizsergés, zsibbadás.
• Izomfájdalom vagy izomgörcsök.
• Akaratlan izomrángások.
• Izomsorvadás (atrófia), ami az izomtömeg csökkenését jelenti.
• Az izmok gyors elfáradása nem megerőltető fizikai tevékenység miatt (pl. rágási nehézség, lógó szemhéj).
• Bénulás, izomműködés kiesése.

Milyen betegségekre utalhatnak a tünetek?

- Az előzetes vizsgálatok és a panaszok feltérképezése után már gyaníthatunk bizonyos kórképeket, amelyek igazolásához vagy éppen kizárásához szükséges lehet az ENG és EMG vizsgálat – ismerteti Szabó doktornő.

– Megfelelő kivizsgálás után gyakran diagnosztizálunk például alagút szindrómát, főként a kéztőnél. A kéztő alagút szindróma zsibbadást, bizsergést és fájdalmat okoz a kézen és az alkaron. Az állapot akkor alakul ki, amikor a kéz egyik  idege összenyomódik, miközben a csuklón keresztül halad. A legtöbb betegnél a panaszok idővel súlyosbodnak, ha pedig túl sokáig nem kezelik azokat, a kéz tartós működési zavarához vezethetnek, beleértve az ujjak érzékelésének gyengeségét vagy elvesztését, izomsorvadást. Szintén nem ritka, hogy több ideget érintő úgynevezett polyneuropátiával találkozunk, mely a végtagok bizsergésével, zsibbadásával jár, egyensúlyzavart eredményezhet.  Ezen kívül felmerülhet még többek közt porckorongsérv okozta ideggyöki érintettség, izombetegség, myasthenia gravis és motoneuron betegség lehetősége is, ezek kimutatásában szintén fontos szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak.

Hogyan zajlik az EMG vizsgálat?

- Az EMG vizsgálat előtt el kell végezni az ENG vizsgálatot. Az idegvezetési vizsgálatnál a kis elektromos impulzusokat adnak az idegnek, a bőrre ragasztott elektródákkal azt mérjük, milyen gyorsan halad az inger. A tűs EMG eljárásnál egy nagyon vékony tűelektródát szúrunk az izomba, és az izom elektromos aktivitását mérjük – mondja dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

– A vizsgálat általában 20–60 percet vesz igénybe, attól függően, milyen problémára van gyanú. Lehet kissé kellemetlen, de tolerálható, s fontos információt szolgáltat, mely más módon nem vizsgálható.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy az EMG egy megbízható, fontos eljárás, ami azt vizsgálja, hogy az idegek megfelelően vezetik-e az ingerületet az izmok felé, és hogy az izmok működése megfelelő-e. Sokszor ez a neurológus által elrendelhető és elvégezhető vizsgálat a pontos diagnózis alapja.

Forrás: Neurológiai Központ – Prima Medica

Gyógyhír Magazin