A melanoma – a bőr pigmentsejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat – mára komoly népegészségügyi kihívássá vált. Fontos, hogy bármilyen gyanús bőrelváltozással forduljunk mielőbb bőrgyógyászhoz, hiszen a késlekedés komoly következményekkel járhat. 

Nem lehet elég korán kezdeni!

Bár a melanoma, vagy egyéb bőrrák gyermekkorban csak ritkán fordul elő, ám a teljes élet során elszenvedett UV-terhelés 50–80 százaléka már 18 éves kor előtt bekövetkezhet. Tudományos adatok szerint már egyetlen gyermekkori, súlyos, hólyagos napégés is jelentősen növelheti a későbbi melanoma kialakulásának kockázatát. 

Elengedhetetlen a gyerekek és szüleik célzott, életkorra adaptált napvédelmi edukációja.A hosszútávú adatok igazolják, hogy azoknál, akik gyerekkortól kezdve következetesen védekeznek az UV-sugárzás ellen, akár 30 százalékkal csökken felnőttkorban a melanoma kialakulásának az esélye. 

Másodlagos megelőzés: önvizsgálat és korai felismerés

A bőr rendszeres önellenőrzése kulcsfontosságú a már kialakult melanoma korai felismerésében. Pigmentált bőrelváltozások esetén az úgynevezett ABCDE kritériumok –aszimmetria, a határvonal szabálytalansága, több szín vagy kiemelkedő részlet megjelenése, az átmérő növekedése – valamint a „rút kiskacsa"- jel – azaz a többitől jelentősen különböző anyajegy – felismerésére építő edukációs programok hatékonyan ösztönözhetik az embereket arra, hogy időben forduljanak bőrgyógyászhoz. 

Áttörés a melanoma kezelésében

Az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek a melanoma terápiájában, különös tekintettel az immunterápiás eljárásokra és a molekulárisan célzott kezelésekre, amelyek számottevően javították a betegek túlélési esélyét. Azonban ezek a korszerű kezelések is akkor a leghatékonyabbak, ha a betegséget még korai stádiumban felismerik. A szakirodalmi adatok egyértelműen alátámasztják, hogy a korai stádiumban diagnosztizált betegek túlélési aránya lényegesen jobb, mint az áttétes betegeké. 

Tegyem - ne tegyem
A melanoma megelőzésében az elsődleges stratégia a bőrt érő UV-sugárzás csökkentése. A szakértők ennek kapcsán a következőket javasolják:
    • 11 és 16 óra között illetve magas UV-index esetén ne tartózkodjon közvetlen napsütésben, keressen árnyékos helyet.
    • Használjon a bőrtípusának megfelelő, magas faktorszámú napvédő készítményt, és kétóránként vagy fürdőzés/úszás után ismét kenje be a bőrét.
    • A naptejet 15-30 perccel azelőtt vigye fel a bőrére, hogy napra megy, és ne hagyja ki a lábfejét, a kézfejét, a fülét és az orrát sem.
    • Ha tartósan a szabadban tartózkodik, viseljen arcot árnyékoló kalapot vagy sapkát, illetve a teljes testet takaró, jól szellőző (esetleg UV-szűrős) ruházatot.
    • A tűző napsütés ellen mindig – nemcsak a strandon, de a kertben, sportolás és  szabadtéri munka közben is – védekezzen.
    • Mutasson jó példát a gyermekeinek: vigyázzon rájuk, tanítsa őket is a fényvédelemre, hogy minél korábban kialakuljanak náluk a helyes prevenciós szokások.
    • Ismerje meg a bőrtípusából adódó lehetséges kockázatokat, és tartsa szem előtt azokat, amikor szabadba megy.
    • Ne járjon szoláriumba, mert már egy alkalom is növelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát.
    • A D-vitamin-készletek pótlása céljából nem kell napoznia. Tavasszal elegendő napi 15 perc napfürdő, télen D-vitamin szedése javasolt.
    • Viseljen UV-szűrős napszemüveget.

Gyógyhír Magazin