Az adatok megmutatták:

• valóban annyiba kerül-e az élelmiszer, amennyit a boltban fizetünk érte? 
• mely intézkedések javíthatnák a leghatékonyabban az európai emberek étkezését? 
• hogyan lehetne összehangolt Európa élelmiszerpolitikája? 

A PLAN’EAT az Európai Unió Horizon Europe programja által finanszírozott kutatási és innovációs projekt, amely korunk egyik legsürgetőbb globális kihívására keresi a választ. Arra, hogyan alakíthatók át az élelmiszerrendszerek egészségesebbé, fenntarthatóbbá és társadalmilag igazságosabbá. 

A 2022 szeptemberétől 2026-ig tartó projekt a klímaválságra és az egyre súlyosbodó népegészségügyi problémákra reagálva vizsgálta azokat a környezeti, társadalmi és kulturális tényezőket, amelyek Európa-szerte befolyásolják az emberek étkezési szokásait – azaz a magyarokét is.

A kutatás során a PLAN’EAT összesen 2468 állampolgárt, valamint 592 élelmiszerrendszeri szereplőt és érintettet vont be Európa-szerte élő laboratóriumokon (Living Labs), konzultációs csoportokon, kérdőíves felméréseken, workshopokon és közös tervezési folyamatokon keresztül.

Valós körülmények között tesztelték a legjobb megoldásokat

A projekt egyik fontos tanulsága, hogy az egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre való átállás nem feltétlenül igényel radikális diétákat, változtatásokat: már kisebb, mindennapi döntések is jelentős pozitív hatást gyakorolhatnak mind az egyének egészségére, mind a környezet állapotára.

Ilyen például:

• a növényi alapú élelmiszerek (például hüvelyesek és olajos magvak) fogyasztásának növelése,
• a vörös- és feldolgozott húsok fogyasztásának csökkentése,
• a teljes kiőrlésű gabonafélék előnyben részesítése a finomított gabonákkal szemben,
• a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése (például napi öt adag elfogyasztása),
• a magas cukor-, só- és ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának mérséklése,
• a cukrozott italok helyett a víz választása,
• az otthoni főzés gyakoribbá tétele és a tudatos ételkészítési készségek fejlesztése.

Többe kerül az élelmiszer, mint amit a kasszánál fizetünk

A PLAN’EAT másik kiemelkedő hozadéka a True Cost Accounting (TCA), vagyis a valódi költségszámítás módszertanának továbbfejlesztése. A megközelítés arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszerek ára nem tükrözi teljes mértékben azok egészségügyi és környezeti következményeit.

A kutatók számításai szerint az európai élelmiszer-értéklánc évente mintegy 800 milliárd euró hozzáadott értéket termel, miközben további 966 milliárd eurónyi rejtett költséget is okoz. Ennek 82 százaléka egészségügyi, 18 százaléka pedig környezeti terhelésből származik.

Ilyenek például:

• a környezeti terhelések (üvegházhatású gázkibocsátás, vízhasználat, biodiverzitás-csökkenés),
• az egészségügyi következmények,
• valamint a társadalmi hatások.

A projekt keretében létrehozott adatbázis több mint 2000 élelmiszertermék adatait teszi ebből a szempontból összehasonlíthatóvá.

Új európai élelmiszerpolitikai együttműködés jöhet létre

A kezdeményezés szakpolitikai szempontból jelentős eredménye az Európai Élelmiszerpolitikai Tanács (European Food Policy Council – EFPC) létrehozására kidolgozott ütemterv.

A javaslat célja, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen a kutatók, a döntéshozók, a gazdasági szereplők és a civilek között, valamint átláthatóbbá és összehangolttá tegye az európai élelmiszerpolitikát. Az elképzelés szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kapna a tudományos bizonyítékokra épülő döntéshozatal és a társadalmi részvétel.

A nagy szabású vállalkozás során a szakértők és az érintettek bevonásával összesen húsz szakpolitikai javaslatot dolgoztak ki, ezeket az Európa kilenc országában működő Living Labekben – vagyis valós környezetben zajló, gyakorlati kísérleti programokban – különböző korosztályok és társadalmi csoportok részvételével „élesben” is tesztelték.

A projekt során azonosított legfontosabb szakpolitikai intézkedések közé tartoznak:

• az egészséges és fenntartható közétkeztetési beszerzési rendszerek támogatása,
• a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek reklámozásának korlátozása,
• pénzügyi ösztönzők alkalmazása, például az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése vagy az egészségtelen termékeket érintő adók bevezetése,
• a veszélyes növényvédő szerek használatának visszaszorítása,
• átállási támogatások biztosítása a gazdálkodók számára a fenntarthatóbb termelési rendszerekre való áttéréshez,
• a növénytermesztés diverzifikációját és a növényi fehérjeforrások előállítását ösztönző intézkedések.

Magyar szereplők is részt vettek a munkában

A projektben Magyarországot a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és az Environmental Social Science Research Group (ESSRG) képviselte.

A VIMOSZ aktívan részt vett a közétkeztetési és vendéglátóipari szereplők tapasztalatainak összegyűjtésében, nemzetközi jó gyakorlatok azonosításában, valamint a projekt eredményeinek hazai és nemzetközi terjesztésében.

Az ESSRG budapesti Living Labje alacsony jövedelmű egyszülős családokkal dolgozott együtt annak érdekében, hogy a résztvevők számára elérhetőbbé váljanak az egészségesebb és fenntarthatóbb étkezési lehetőségek.

Gyakorlatban alkalmazható eredmények születtek

A PLAN’EAT egyik komoly újítása, szemléletváltása, hogy az étkezési döntéseket nem elszigetelt, egyéni választásokként kezelte, hanem azt vizsgálta, hogyan befolyásolják az élelmiszerekkel kapcsolatos viselkedésünket az egymással összefüggő rendszerek, és miként lehet ezeket a rendszereket megváltoztatni. Kiderült, hogy az árak, a hozzáférhetőség, a helyi közétkeztetés, a hagyományaink és a társadalmi környezet egyaránt befolyásolja, mi kerül a tányérunkra.

A program különlegessége az is, hogy nem kizárólag kutatói szempontból közelítette meg a problémát. Az európai élelmiszerpolitika jelenleg több intézmény, szakterület és döntéshozói szint között oszlik meg, ami gyakran megnehezíti az összehangolt fellépést.

A PLAN’EAT alulról építkező megközelítést alkalmazott: a kutatók gyakorlati tapasztalatokból, helyi kezdeményezésekből és konkrét visszajelzésekből indultak ki. A szakértő partnerek ezekre az eredményekre építve vonták le magas szintű tudományos következtetéseiket, majd a résztvevőkkel közösen, úgynevezett co-design folyamatban dolgozták ki a szakpolitikai javaslatokat. A részvételi kutatási módszernek köszönhetően a javaslatok nemcsak tudományosan megalapozottá, hanem a gyakorlatban is jól alkalmazhatóvá váltak.

Még több izgalmas részlet a projektről itt olvasható.

Gyógyhír Magazin