• 2026. június 14., vasárnap

A kezeletlen visszérbetegség akár trombózishoz is vezethet


2026.06.10

A válaszadók közel 98 százaléka tapasztalt már visszeres  tüneteket, közülük azonban csupán minden harmadik fordult orvoshoz – derül ki a Servier  Hungária Kft. kutatásából. A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a korai orvoshoz  fordulást és a kezelés megkezdését nem elsősorban az életkor vagy más demográfiai tényezők  befolyásolják. Sokkal nagyobb szerepet játszik az, hogy az érintettek mennyire tájékozottak a  betegséggel kapcsolatban. A visszérbetegséggel kapcsolatban magukat leginkább tájékozottnak  érző válaszadók 21 százaléka már az első tünetek megjelenésekor szakemberhez fordulna, míg  a legkevésbé tájékozottak körében ez az arány mindössze 5 százalék. 



A halogatás spirálja

A Servier Hungária Kft. 2026. április 6. és 2026. április 19. között nem reprezentatív  felmérést készített, amelyben 1001 önkéntes kitöltő vett részt. A kutatás célja az volt, hogy  feltérképezze a visszérbetegséggel kapcsolatos lakossági tapasztalatokat és attitűdöket.

Jól kirajzolódik a válaszadók hozzáállása: a résztvevők fele (50%) úgy nyilatkozott, hogy csak  a tünetek súlyosbodásakor fordulna orvoshoz, 22 százalék a fájdalom megjelenésekor, 15  százalék pedig már csak „végső esetben”. Ez pedig a kor előrehaladtával sem javul: a 40- esek 64 százaléka, az 50-esek 63 százaléka és a 60 év felettiek 64 százaléka ugyanúgy a  súlyosbodásig halogatja az orvosi vizitet.

Az érintettek több mint fele már legalább 5 éve szenved a zavaró tünetektől. A leggyakoribb  probléma a látható, kidudorodó visszér (80%). A válaszadók 59 százaléka nehézláb-érzésről,  53 százaléka lábfájdalomról, 51 százaléka lábdagadásról számolt be.

Az adatok alapján a túlsúllyal élők kisebb eséllyel kérnek segítséget a panaszok korai  szakaszában (10%). Míg a nem túlsúlyos válaszadók 14 százaléka már az első tünetek  megjelenésekor szakemberhez fordulna.

Az állómunka különösen megterheli a vénákat

A felmérés szerint különösen érintettek azok, akik munkájuk során hosszú órákon át állnak  vagy fizikai terhelésnek vannak kitéve – például a kereskedelemben, vendéglátásban vagy  egészségügyben dolgoznak. 80 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a visszeres tünetek  közepesen vagy súlyosan befolyásolják a mindennapjaikat.

„Azoknál, akik hosszú időn keresztül álló, vagy fizikailag megterhelő munkát végeznek, tartósan  megnőhet a vénákra nehezedő nyomás, amely fokozhatja a visszérbetegség kialakulásának a kockázatát. A visszérbetegség és szövődményeinek a kialakulásában az életmódbeli tényezők is  kritikus szerepet játszanak. A túlsúly és a mozgásszegény életmód jelentős mértékben ronthatja  a vénás keringést. Ha ehhez többek között örökletes tényezők is társulnak, a visszeresség  kialakulásának kockázata többszörösére növekszik. Fontos megérteni, hogy a megelőzés és az  időben megkezdett szakorvosi kezelés akár életet menthet, de mindenképpen életminőség  javulást eredményez” – emeli ki dr. Garbaisz Dávid érsebész szakorvos.

A betegség nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is megterhelő lehet. A kutatás szerint tízből  négy érintett nő válaszolt úgy, hogy a visszér a ruhaválasztásban is gátolja, ezért még  nyáron is takarni próbálja a lábait.

Mit tehetünk ellene?

A testmozgás bizonyítottan hozzájárul a mindennapi életminőség javításához és a fájdalom  csökkentéséhez, de fontos kihangsúlyozni, hogy önmagában teljes védelmet nem nyújt a  betegség kialakulásával szemben. A rendszeresen sportolók körében is gyakoriak a  visszeres tünetek, ugyanakkor a kutatás szerint ők nagyobb valószínűséggel fordulnak szakemberhez a panaszok korai szakaszában.

Azok közül, akik házi praktikákkal vagy vény nélkül kapható krémekkel próbálkoznak  enyhíteni tüneteiket, több mint 64 százalék továbbra sem keres fel orvost időben, ami arra  utal, hogy a felületi kezelések hamis biztonságérzetet nyújthatnak. Pedig az első éjszakai  lábgörcs, a pókháló erek vagy az estére elnehezedő lábak megjelenése figyelmeztető jel  lehet, hogy érdemes szakemberhez fordulni.

A tünetek megjelenésekor az időben elkezdett életmódváltás, a megfelelő mindennapi rutin  kialakítása, a kompressziós harisnya viselése és a mielőbbi szakorvosi vizit együttesen  nyújtják a leghatékonyabb megoldást.

Vénák Hete – kampány a halogatás ellen

A június 8. és 21. között zajló Vénák Hete egészségügyi kampány célja, hogy felhívja a  figyelmet: a visszér nem pusztán esztétikai kérdés, az első tünetekkel is érdemes időben  szakorvoshoz fordulni. A kezdeményezés edukációs jellegű tartalmakkal és pszichológus,  valamint érsebész szakértők, influenszerek segítségével hívja fel a figyelmet arra, hogy  mennyire ártalmas lehet a halogatás, különösen, ha visszérbetegségről van szó. Ezzel  párhuzamosan bemutatja, milyen következményekkel jár, amikor valaki nem veszi  komolyan az egészségügyi problémáit.

 


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


Szabad nyáron visszérműtétet csináltatni? Gyógyhír Magazin

Lábfájás: visszeresség, vagy trombózis? Gyógyhír Magazin

5+1 tipp a visszeres megbetegedések ellen Gyógyhír Magazin

Mit tehetnek a visszérbetegek a kánikulában? Gyógyhír Magazin

Vissza a mindennapokhoz trombózis után Gyógyhír Magazin

Súlyosbodó visszérhelyzet Gyógyhír Magazin


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
júniusi száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája