A jó hír, hogy ha időben felismerjük a problémát, sokat tehetünk azért, hogy a gyerek élesen lásson, és az esetleges látásromlás ütemét is lassítsuk. Ehhez azonban a gyermekkori látásproblémákra tudatosan oda kell figyelni.

Mitől lehet szüksége egy gyereknek szemüvegre?

A gyermekkori szemüvegviselés leggyakoribb oka valamilyen fénytörési hiba. Ilyenkor a fény nem pontosan a retinára fókuszálódik, ezért a kép homályossá válhat.

Rövidlátás esetén a gyermek közelre jól lát, a távoli tárgyak – például az iskolai tábla, az utcatáblák vagy a messzebb lévő arcok – viszont elmosódhatnak. Távollátásnál inkább a közeli fókuszálás okozhat gondot. Kisgyermekkorban bizonyos fokú távollátás természetes is lehet. Asztigmiáról akkor beszélünk, amikor a szaruhártya vagy a szemlencse alakja nem teljesen szabályos, ezért a látás közelre és távolra is torzulhat.

A háttérben gyakran genetikai tényezők is állnak: ha az egyik vagy mindkét szülő szemüveges, nagyobb az esélye annak, hogy a gyermeknél is kialakul valamilyen látásprobléma. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden előre eldőlt. Modern kutatások szerint a mindennapi szokásoknak és az életmódnak a genetikánál is fontosabb szerepe van.

Képernyők, kevés kinti játék, sok közelre nézés

A mai gyerekek egészen más vizuális környezetben nőnek fel, mint a korábbi generációk. Több időt töltenek tablettel, telefonnal, számítógéppel, digitális tananyagokkal, és általában is sokat néznek közelre. Ez az úgynevezett közeli munka – olvasás, rajzolás, képernyőhasználat, apró részletekre fókuszálás – fokozott terhelést jelenthet a fejlődő szem számára.

Közben sok gyerek kevesebb időt tölt a szabadban, pedig a természetes fény, a távolra nézés és a kinti mozgás fontos szerepet játszhat az egészséges látásfejlődésben. A kutatások szerint a rendszeres szabadtéri idő különösen a rövidlátás kialakulásának és romlásának kockázatát csökkentheti.

Nem az a cél, hogy teljesen kizárjuk a képernyőket a gyerekek életéből, inkább az, hogy tudatosan alakítsuk a napirendjüket: legyen benne mozgás, kinti játék, pihenő a szemnek, és ne a képernyő legyen az alapértelmezett elfoglaltság.

Milyen jelekre figyeljünk?

A gyerekek sokszor nem szólnak, ha rosszul látnak, mert nem tudják, mások hogyan érzékelik a világot. Számukra a homályos kép is „normálisnak” tűnhet.

Gyanúra adhat okot, ha a gyermek gyakran hunyorog, oldalra billenti a fejét, túl közel ül a tévéhez, nagyon közel tartja a könyvet vagy a tabletet, sokat dörzsöli a szemét, fejfájásra vagy fáradt szemre panaszkodik. Figyelmeztető jel lehet az is, ha kerüli az olvasást, rajzolást, nehezebben koncentrál, vagy váratlanul romlik az iskolai teljesítménye.

Kisebb gyerekeknél arra is érdemes figyelni, ha nem érdeklődnek a képeskönyvek, játékok iránt, feltűnően ügyetlenek, vagy ha az egyik szemük befelé vagy kifelé tér. Csecsemőknél fontos jel lehet, ha nem alakul ki megfelelő szemkontaktus, illetve nem követik a mozgó tárgyakat.

Nem „csak szemüveg”

Sokan úgy gondolnak a rövidlátásra, mint egyszerűen megoldható problémára: ha a gyermek nem lát jól, szemüveget kap, és kész. A szemüveg valóban sokat segít, de önmagában nem mindig elég, különösen akkor, ha a rövidlátás gyorsan romlik.

A nagyfokú rövidlátás későbbi életkorban növelheti bizonyos súlyos szembetegségek kockázatát, például a retinaleválás, a zöldhályog, a korai szürkehályog vagy a rövidlátással összefüggő makulakárosodás esélyét. Éppen ezért nemcsak az a cél, hogy a gyermek élesen lásson, hanem az is, hogy lehetőség szerint lassítsuk a rövidlátás romlását, a szemgolyó megnyúlását. „A gyermekkori látásproblémák jelentős része jól kezelhető, de az időzítés kulcsfontosságú. Minél hamarabb derül ki, hogy a gyermek nem lát megfelelően, annál nagyobb eséllyel tudjuk megelőzni a szem túlzott terhelését, a tanulási nehézségeket vagy akár a tompalátás kialakulását. A rendszeres szemészeti ellenőrzés iskolakezdés előtt akkor is fontos, ha a gyermek nem panaszkodik” – mondja Dr. Barcsay-Veres Amarilla szemész szakorvos, a Budai Szemészeti Központ gyermekszemésze.

Kinőheti a gyerek?

Ez attól függ, milyen problémáról van szó. A kisgyermekkori távollátás egy része a növekedéssel javulhat, és előfordulhat, hogy később gyengébb dioptriára lesz szükség, vagy bizonyos esetekben elhagyhatóvá válik a szemüveg.

A rövidlátás másképp működik: a legtöbb gyerek nem növi ki, sőt serdülőkorban és fiatal felnőtt korban a probléma gyakran fokozódik. „Ma már azonban léteznek olyan korszerű megoldások, amelyek nemcsak korrigálják a látást, hanem segíthetnek lassítani a romlást is. Ilyenek lehetnek például a speciális szemüveglencsék, bizonyos kontaktlencsék, az éjszaka horható ortokeratológiai lencsék vagy egyes esetekben szemcseppek. Hogy egy gyermek esetében melyik jöhet szóba, azt mindig szakember dönti el” – folytatja Dr. Barcsay-Veres Amarilla.

Fontos, hogy a szemüveget ne hagyjuk el, ha a gyermek kényelmetlennek érzi. A megfelelő korrekció hiánya fejfájást, szemfáradtságot, koncentrációs nehézséget, kisebb korban pedig akár látásfejlődési zavart is okozhat.

Mit tehetünk szülőként?

Ne várjuk meg, amíg a gyermek látványosan panaszkodik. Érdemes rendszeresen ellenőriztetni a látását, különösen iskolakezdés előtt, majd az iskolás évek alatt is. Ha a családban gyakori a rövidlátás, vagy a gyermek sokat hunyorog, fejfájós, kerüli a közeli feladatokat, még inkább indokolt a vizsgálat.

A mindennapokban sokat segíthet a napi szabadtéri játék, lehetőleg legalább 1–2 órán át. Képernyőzés és tanulás közben biztassuk őket a 20-20-5 szabály alkalmazására.  Vagyis átlag 20 percenként, kb. 20 másodpercig fókuszáljanak egy olyan tárgyra, ami legalább 5 méter távolságra található.

A szemüveg kiválasztásánál pedig ne csak a dioptriára figyeljünk. A gyerekeknek kényelmes, strapabíró, jól illeszkedő keretre van szükségük, amelyet szívesen viselnek. Egy jól kiválasztott szemüveg nem bélyeg, hanem segítség: abban támogatja a gyermeket, hogy felszabadultan tanuljon, játsszon és fedezze fel a világot.

Forrás: Budai Szemészeti Központ, SMT Kommunikáció

Gyógyhír Magazin