A migrén nem „egyszerű” fejfájás

A gyorsan és csak időnként előbukkanó fejfájáshoz képest a migrén jelentősen rontja az életminőséget, akár munkaképtelenséghez is vezethet. A migrén elsősorban a 20-50 év közti nőket érinti és az elsődleges vagy önálló fejfájások közé tartozik, ami azt jelenti, hogy nem áll más, fejfájást okozó betegség a hátterében.
Akinek migrénje van, az pontosan tudja, hogy ez a panaszai oka, aki azonban még nem azonosítani be pontosan a fejfájást, érdemes végig gondolnia az alábbi kérdéseket:

• - A fejének csak az egyik oldalán jelentkezik a fájdalom?
• - Egy tízes skálán 6-9 közé tenné a fájdalom erősségét?
• - Jár a fejfájással fényérzékenység, hányinger, hányás?
• - A panaszok fokozódnak mozgás hatására?
• - Órákig vagy akár még hosszabban is tart a fejfájás?

Ha a válaszok döntően igenek, minden valószínűség szerint migrénről van szó, amelyet azonban csak a szakorvos diagnosztizálhat. A diagnózis pedig azért fontos, mert csak ennek birtokában indulhat meg a célzott kezelés.

Mi az az aura jelenség?

Az aura a fejfájást megelőző időben jelentkező reverzibilis (vagyis visszafordítható) neurológiai tünet, amely néhány percig, legfeljebb egy óráig tart. A migrénesek harmada tapasztalhatja az alábbi tüneteket:

• - Vizuális tünetek: ezek a leggyakoribb aura jelenségek. Megjelenhet látótérkiesés, csőlátás, fortifikációs spektrum - egy középkori várhoz hasonló alak megjelenése a látótérben. A látási jelenségek általában fekete-fehérek, a középről haladnak kifelé, többnyire cikk-cakk vonalban – ezeket villámoknak tűnhetnek. A látótérkiesés kapcsán fekete vagy fehér foltok jelennek meg a látómezőben és nem ritka a micropsia és a macropsia, amikor a beteg kisebbnek vagy nagyobbnak látja a tárgyakat
• - Szenzoros tünetek: arc-, nyelv-, végtagzsibbadás, amelyet meg kell különböztetni a stroke-tól.
• - Motoros tünetek: végtaggyengeség.
• - Beszédzavar, agytörzsi tünetek.

Az aurás migrén növeli a stroke rizikóját

A stroke rizikója negyedével megnő azoknál az embereknél, akik aurás migréntől szenvednek – áll a Brain magazin cikkében, amelyet a svéd Karolinska Institute kutatói publikáltak. A migrén már önmagában is nagy kihívás elé állítja a betegeket és orvosokat egyaránt, különösen, ha tekintetbe vesszük ezt a kockázatot is.

Az ismert kutatások alapján elmondható, hogy mindazoknak, akik aurás migrénnel küzdenek, érdemes minél tudatosabb életmódot folytatniuk. Ennek egyik fele, hogy nem dohányoznak, a nők nem szednek ösztrogén tartalmú fogamzásgátlót és minden páciens igyekszik normalizálni a vérnyomását, a vércukor-, a koleszterin- és a vérzsír-szintjét, kardiológus és optimális esetben életmód orvos segítségével. Szerencsés esetben az érintetteknél nem csak a stroke rizikóját lehet ilyen összetett kezeléssel csökkenteni, de akár a migrénes rohamok előfordulása is ritkulhat, az életminőség pedig jelentősen javulhat.

- Mindemellett a migrén mindenképpen kezelendő, erre pedig kétféle lehetőség van: a roham esetén alkalmazandó és a megelőző kezelés – hangsúlyozza dr. Simon Márta, a FájdalomKözpont neurológusa, fejfájás specialista.

- Az első esetben a cél a kezdődő, vagy már fennálló fájdalom és a kísérő tünetek csökkentése. A megelőző gyógyszeres kezelés pedig a gyakoribb, vagy hosszan tartó fejfájások esetén lehet célravezető. Fontos lehet más szakorvosok, például ortopéd orvos vagy akár pszichológus bevonása is, erről a kivizsgálás után lehet dönteni.

Forrás: FájdalomKözpont

Gyógyhír Magazin