Nappal úgy érezzük, hogy a látásunkkal minden rendben, magabiztosan vezetünk, gond nélkül elolvassuk az útjelző táblákat, könnyen észrevesszük a zebrán átkelő gyalogost. Aztán lemegy a nap, és mintha a látásunk hirtelen veszítene az élességéből. A szembejövő autók fényszórói vakítanak, az útburkolati jelek kevésbé élesek, és egy hosszabb esti út végére azt érezzük: a szemünk is elfáradt. Ilyenkor felmerül a kérdés, baj van a látásunkkal?

Sötétben egészen másképp dolgozik a szemünk

Amikor besötétedik, a szemünknek időre van szüksége, hogy hozzászokjon a gyengébb fényhez. Nappal könnyen látjuk a színeket és az apró részleteket, sötétben viszont a szemünk „éjszakai üzemmódra” vált. Ez nem történik meg azonnal, ezért például egy jól megvilágított helyről kilépve néhány percig nehezebben tájékozódhatunk.

Közben a pupillánk kitágul, hogy minél több fényt engedjen a szembe. Csakhogy az életkor előrehaladtával ez a reakció lassulhat, a szemlencse pedig fokozatosan veszít az áttetszőségéből. Így kevesebb fény jut a retinára, és a vakító fények zavaróbbá válhatnak. Ilyenkor nappal még tökéletesnek érezzük a látásunkat, este viszont már sokkal bizonytalanabbak vagyunk.

Miért zavarnak ennyire a fényszórók?

Az egyik leggyakoribb panasz az erős káprázás. A szembejövő autók fényszórói körül fényudvart, csillagszerű sugarakat láthatunk, és néhány másodpercig nehezebb lehet újra megfelelően érzékelni a sötétebb útszakaszt.

„Ennek hátterében akár egészen enyhe fénytörési hiba is állhat. Egy kis asztigmia például nappal alig okoz panaszt, éjszaka viszont a fényforrásokat elnyúltnak, szétterülőnek láthatjuk. Ugyanígy ronthatja a helyzetet a nem megfelelő szemüveg, a karcos lencse, a kezdődő szürkehályog vagy akár a szemszárazság is” – sorolja Dr. Nagy Angéla, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa. Utóbbi talán meglepő, pedig logikus: ha a könnyfilm nem egyenletes a szem felszínén, a fény jobban szétszóródik. Ettől a fényszórók még kellemetlenebbnek tűnhetnek.

Nem csak az élesség számít

Éjszakai vezetésnél nem elég, ha egy szemvizsgáló táblán el tudjuk olvasni a megfelelő sort. Fontos a kontrasztérzékenység és a térlátás is.
Sötétben nehezebben különítjük el az egyes tárgyakat a háttértől. Egy sötét ruhás gyalogos, az út széle vagy egy halvány felfestés lassabban tűnhet fel. A távolságok és a közeledő autók sebességének megítélése szintén több vizuális kapaszkodót igényel, ezekből pedig éjszaka kevesebb áll rendelkezésünkre.

„Ha azt tapasztaljuk, hogy nappal jól látunk, éjszaka azonban egyre bizonytalanabbul vezetünk, azt nem érdemes egyszerűen az életkorra vagy a fáradtságra fogni. Már kisebb fénytörési eltérés, szemszárazság vagy a szemlencse kezdeti változása is sokkal feltűnőbb lehet rossz fényviszonyok között. Egy teljes körű szemészeti vizsgálattal tisztázható, mi áll a panasz hátterében” – hívja fel a figyelmet Dr. Nagy Angéla.

Mikor kérjünk időpontot?

Ha egyre jobban vakítanak a fényszórók, később vesszük észre a közlekedési táblákat, bizonytalanabbul ítéljük meg a távolságokat, vagy egyszerűen elkezdjük kerülni az esti vezetést, ez már elegendő ok lehet arra, hogy ellenőriztessük a szemünket.

Addig is sokat számíthat néhány apróság: tartsuk tisztán a szélvédőt és a fényszórókat, ügyeljünk arra, hogy a szemüveglencsénk ne legyen karcos, és ne nézzünk közvetlenül a szembejövő autók fényszórójába. Ha szemüveget viselünk, érdemes tükröződéscsökkentő, úgynevezett antireflex bevonattal ellátott lencsét választani, amely mérsékelheti a fényszórók és az utcai lámpák okozta zavaró fényvisszaverődéseket.

Gyógyhír Magazin