Az IBS nem mutatható ki vérvétellel vagy ultrahanggal. A belek túlérzékenyen reagálnak bizonyos ételekre, a stresszre vagy akár apró változásokra is, miközben nincs gyulladás, fertőzés vagy daganat a háttérben – ezért nevezik funkcionális zavarnak. Az első lépés ezért mindig a gasztroenterológiai kivizsgálás, amely kizárja a komolyabb szervi elváltozásokat.

Amikor a bél „hangosabban” jelez

Az IBS kialakulásában kulcsszerepe van a bél és az agy kapcsolatának. Ha stresszesek vagyunk, az nemcsak a hangulatunkat, hanem szó szerint az emésztésünket is befolyásolja. 

Mivel a tüneteket testi, lelki és életmódbeli tényezők együtt tartják fenn, az egyoldalú kezelés ritkán hoz tartós javulást. Az orvos feladata a kivizsgálás és szükség esetén a gyógyszeres kezelés. A táplálkozási szakember azért nélkülözhetetlen, mert a panaszok az emésztőrendszerből indulnak. A pszichológiai támogatás hatékonyságát is kutatások igazolják, például a kognitív viselkedésterápia, a hipnoterápia és a tudatos jelenlétre épülő stresszcsökkentés esetében.

Mit tud – és mit nem – a manuálterápia?

Ha az étrend és a stresszkezelés már bevált vagy elakadt, de a hasi feszülés, a derék- vagy medencefájdalom megmarad, érdemes más nézőpontból is megvizsgálni a test működését. „Fontos tisztázni: a manuálterápia nem gyógyítja meg az IBS-t, és a hasi összenövéseket sem oldja fel.

A kezelés a hasfal, a rekeszizom, a deréktáj és a medence feszülésére irányul, hogy megváltozzanak a hasból érkező jelek. Az agy így új információt kap, felülvizsgálhatja, mit vár a testtől, ennek nyomán pedig csökkenhet a fájdalomérzet és lazulhatnak az izmok. A mozgásnak is gyógyító hatása van: heti három–öt alkalommal 20–60 perc séta, úszás vagy jóga érdemben javíthatja a tüneteket”  – mondta Szűcs Gergely, a Sherlock Rehab gyógytornász, manuálterapeutája.

Gyógyhír Magazin