Ha nehezebben olvasunk vagy bizonytalanabbá válik az esti vezetés, választ keresünk arra, hogyan láthatnánk újra jól, hiszen annak, hogy a látásunk nem tökéletes, számos oka lehet. És, hogy honnan várjuk a választ? A Saint James Klinika friss reprezentatív kutatása alapján a 40 felettiek közül tízből egy ember a mesterséges intelligencia platformokat is segítségül hívja például a szürkehályog-műtétről való tájékozódás forrásaként, de szerencsére a szemorvosok szakértelmére ennél sokkal többen támaszkodnak.

Többek között ezt a kérdést is körbejárta az az októberben végzett felmérés, amelyből az is kiderült, hogy miként mérlegeljük szemünkkel kapcsolatos kiadásainkat, és mi tartja vissza az embereket a műtéti beavatkozástól, ha a látásukról van szó.

A jó látás a mindennapi önállóságunk része

Az olvasás, a munkavégzés és a közlekedés annyira természetes része a napjainknak, hogy gyakran csak a látásunk változásakor gondolunk bele, mennyi minden függ tőle. Pedig a WHO szerint világszerte legalább 2,2 milliárd ember él közeli vagy távoli látásromlással; amelyből legalább egymilliárd embernél megelőzhető lett volna a szemprobléma kialakulása, vagy még nem kapott megfelelő ellátást.

Több helyen kérdezünk, a szakorvos szerepe mégis erősödött

Az idei, Saint James Klinika által készíttetett reprezentatív kutatás adatait érdemes összevetni egy tavalyi, hasonló tematikában készült felmérés eredményeivel. Ez alapján például bizakodásra adhat okot, hogy a szürkehályog-műtétről szemész szakorvostól tájékozódók aránya a tavalyi 43-ról 51 százalékra nőtt. Az is érdekes, hogy a személyes szakértelem mellett megjelent egy új tájékozódási eszköz is. A mesterséges intelligenciát idén a 40 év felettiek tizede, a 40–59 évesek 15 százaléka jelölte meg információforrásként.

A több forrásból megszerzett információ azonban önmagában még nem jelent magabiztos eligazodást. A magukat nagymértékben vagy teljesen tájékozottnak érzők aránya ugyan 13-ról 19 százalékra nőtt, de ez továbbra is csak nagyjából minden ötödik válaszadót jelenti. Annak tisztázásához pedig, hogy az általános információkból mi vonatkozik a saját szemünkre, vizsgálatra és személyes orvosi beszélgetésre van szükség.

A szemüveget alkalmanként fizetjük, de évekig használjuk

A friss kutatás azt is körbejárta, hogy hogyan viszonyulunk a látásunkhoz kapcsolódó kiadásokhoz. Kiderült például, hogy a szemüveget vagy kontaktlencsét használók közel kétharmada legfeljebb 100 ezer forintot fizetett a legutóbbi szemüvegéért, kerettel és lencsékkel együtt. Persze vannak olyanok, akiknél ez a szám kiemelkedően magas és akár a többszázezer forintot is eléri, amelyhez a szem problémáinak komplexitása is hozzájárulhat. Érdemes arról is beszélni, hogy aki szemüveges, azoknál a szemüvegcsere is rendszeres kiadássá válik, amelyet a kutatás eredményei is megerősítettek: 52 százalék legfeljebb háromévente új szemüveget vásárol.

A tízéves összkiadást a látásjavító eszközök kapcsán a legtöbben 300–500 ezer forintra becsülték, ami esetenként ennél még magasabb összeg is lehet, ha rendszeres látásjavítóeszköz-cserére van szükség.

A hosszabb távú gondolkodás más lehetőségeket is felvet

A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy a látás-korrekciós beavatkozásokhoz hogyan viszonyulnak a megkérdezettek. Meglepő eredmény, hogy a felmérésre adott válaszok alapján látásuk helyreállításáért vagy a szemüveg elhagyásáért minden második ember semmit vagy 100 ezer forintnál kevesebbet fizetne; és 300 ezer forint fölé csak tízből egy ember menne. Persze a válaszok egy elképzelt helyzetben vállalt költségkeretet mutatnak, lehetséges, hogy amennyiben valaki megtapasztalja, hogy a gyengébb látás milyen életminőségbeli változást eredményezhet, már másképpen gondolkozik a számára bevállalható kiadásokról is.

A döntéshez a félelmeinkről is beszélni kell

Az Eurostat adatai alapján a leggyakrabban végzett szemműtét Európában a szürkehályogműtét, amely ma már egy teljesen egyszerű rutineljárásnak minősül. Szürkehályog esetén a szem természetes lencséje elhomályosodik. A műtét során ezt távolítják el, és a természetes szemlencsét helyettesítő műlencsével pótolják. Arra a feltételezett helyzetre, hogy szürkehályog diagnózis esetén mi merülne fel lehetséges visszatartó okként a beavatkozástól, 28 százalék említette a beavatkozástól vagy a szövődményektől való félelmet, 27 százalék a pénzügyi szempontokat. A megkérdezettek 45 százaléka viszont nem hezitálna, és vállalná a műtétet.

A műlencseválasztás a mindennapi látásról is szól

És, hogy mit várhatunk a műtéttől? „A korszerű műlencséknek köszönhetően nemcsak a homályos látás szűnik meg, hanem a pácienseink sokszor teljes szemüvegfüggetlenséget is elérhetnek” – fogalmaz Dr. Perényi Kristóf, a Saint James Klinika klinikaigazgató főorvosa.

A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek 41 százaléka egyetlen műlencsetípusról sem hallott, ezért különösen fontos közérthetően bemutatni a választási lehetőségeket. A lencseválasztást a szem állapota, az életmód és a látási elvárások határozzák meg, az előnyök és a lehetséges kompromisszumok mérlegelésével.

A pénzügyi aggályok kapcsán fontos tudni, hogy Magyarországon a szürkehályog-műtét az állami egészségügyi ellátásban közfinanszírozott: a beavatkozás és az egyfókuszú (monofokális), illetve tórikus műlencsék a páciens számára térítésmentesek. Az egyfókuszú lencse egy meghatározott távolságra biztosít éles látást, így a műtét után – például olvasáshoz – gyakran továbbra is szükség van szemüvegre. A fejlett technológiájú, például több távolságon is éles látást segítő többfókuszú lencsék nagyobb eséllyel segítenek a szemüveg elhagyásában, de ebben az esetben a lencse költségét a páciens fizeti, magánellátásban pedig a teljes beavatkozás térítéses.

A kutatás részletei az alábbi linken találhatók: https://lassjol.hu/kutatas/

A felmérés a Saint James Klinika megbízásából, a Pulzus© Kutatási Rendszer segítségével készült 700 fő bevonásával, 2026.09.28–10.07. között. A minta a 40 év feletti magyar lakosságra életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív.

Gyógyhír Magazin