Aszabadgyökök szervezetünkben az anyagcsere-folyamatok során keletkeznek. Fontos jellemzőjük, hogy környezetükkel azonnal reakcióba lépnek, károsíthatnak, átrendezhetnek egyes molekulákat. Bizonyított, hogy fontos szerepet játszanak az öregedésben, a kollagén kötőszöveti rostok károsításában, a bőr ráncosodásában, víztartalmának csökkenésében.

Antioxidáns alatt pedig leggyakrabban az élő szervezetben, illetve a táplálékban található, természetes vagy mesterséges vegyületeket értjük. Ezek az anyagok rendszerint szerves vegyületek, de akadnak közöttük fémek is.

Akkor van baj, ha felborul az egyensúly
Szervezetünkben a szabadgyökök és az antioxidánsok egyaránt megtalálhatók, és folyamatosan küzdenek egymással. Problémát az okoz, amikor az arány felborul a szabadgyökök javára. 

Ezt többféle körülmény kiválthatja: stresszes helyzetben például a kiserek keringése elégtelenné válik, emiatt pedig oxigénhiány alakul ki, ami a kémiai szabadgyökök felszabadulásához vezet. Küzdhetünk viszont a szabadgyökök keletkezése ellen aktív élettel, valamint minél kevesebb alkohol, nikotin és koffein fogyasztásával. 

Adódhatnak azonban olyan élethelyzetek, amikor családi vagy munkahelyi kötelezettségeink miatt kénytelenek vagyunk egy-egy stresszesebb időszakot átélni. Ilyenkor különösen fontos gondoskodni arról, hogy kellő mennyiségű antioxidánshoz jusson szervezetünk. 

hirdetés

Hogyan pótolhatjuk, ha kevés van szervezetünkben? 
Nyaranta éljünk a lehetőséggel, és fogyasszunk piros húsú gyümölcsöket, például szedret, málnát, cseresznyét, földi epret. Szintén gazdag antioxidánsokban a szőlő, a kakaó, a zöld tea vagy a fekete áfonya.  

A gránátalma nagy mennyiségben tartalmaz polifenolokat, C-vitamint, flavonoidokat, és leggazdagabb forrása az ellagsavnak (ez a vegyület antioxidáns tulajdonsága mellett a sejtburjánzás ellen is hat: gátolja egyes daganatok növekedését). Polifenol-tartalma magas, emellett kimutatták, hogy a gyümölcs levének szabadgyökmegkötő képessége a legjobbak közé tartozik.

Papp György

Gyógyhír Magazin